|
|
November 27-én csütörtökön, a Babeş-Bólyai egyetem Filozófia karának 4-es termében filmvetítés, a film címe: Derrida. (2002)
"As you know, the traditional philosophy excludes biography, consideres biography as something external to philosophy. You remember Heideggers statemant about Aristotel. Heidegger once was asked, i think, what was the life of Aristotel, what could we answer to the question, what was Aristotels life? The answer is very simple: Aristotel was a philosopher, the answer holds in one sentence, he was born, he thought and he died, and all the rest is pure anecdote." ... [folytatás] | |
Nagy Dénes - Zsolt
"Babeş-Bolyai" Tudományegyetem
Filozófia-Kommunikáció Szak, IV.év |
| Heidegger halálelemzése |
| "A filozófus, a filozófia tehát néma, bután hallgat a halálról. Ám a buta hallgatás reménytkelt?; azt a reményt élteti, hogy egyszer majd talán képes lesz értelmesen is hallgatni róla." |
|
| Valóban, néha már szinte teljesen sikerül el is felejtenem, felejtenünk azt a mozgató erőt, azokat a problémákat amelyek a filozófia egyetem bűvkörébe vezényeltek. Az igazi kérdések, azok amelyek egyáltalán és mindenkor számítanak, saját kérdéseink, hogy úgy mondjam "lét-kérdéseink" tűként vesztek és vesznek el a különböző diszciplínák és fogalmi rendszerek szénakazlában. Ennek sem okait, sem következményeit nem keresem már. Már csak saját magamhoz akarok hű maradni: valakihez, aki képtelen meghajolni és alázatos lenni bármiféle rendszer előtt és módszerrel szemben. Aki a tavaszi napsütésben sétál, amikor könyvtárba kellene mennie és heteket tölt könyvtárban amikor épp semmilyen kötelező dolgozatot vagy esszét nem kell írnia. Aki beletörődött már abba, hogy hűtlen a filozófiához, mégis szemtelen kíváncsisággal és pimaszsággal száll időről időre vitába nagy szellemekkel, anélkül, hogy kellőképp értené és tisztelné őket. És aki mégis a gondolatok és a gondolkodás spontán kényszerítő hatása alatt tölti és fogja eltölteni azt a valamit, amit általánosan csak úgy "életnek" szoktak nevezni. ... [folytatás] | |
Molnár Kata
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Magyar-német Szak, II-év |
Az erotikus jelképek vizsgálata Szabó Lőrinc költészetében:
"Gyík a napsütötte kövön." |
| Kulcsszavak: ösztön; erotika; világ |
|
| Amikor Szabó Lőrincről beszélünk, eszembe jut a költő válasza a következő kérdésre: "Mi szeretne lenni, ha nem lenne Szabó Lőrinc?- Gyík a napsütötte kövön." Először meghökkent a válasz, majd belegondolva egy gyík mindennapjaiba, talán nem is lenne rossz egész nap süttetni hasunkat a nappal. Fürkészni egy gyík szemével a tájat, és mindent belátni akár egyetlen fejfordítás nélkül is. Szemlélni nyugodtan egy hüllő "hidegvérével" a nyári réten, csendben, enyhe déli szélben, kémlelni az eget és a földet, hallani a méhek táncát, figyelni egy pók ringását s elkapni röptében egy legyet. Szabó Lőrinc óhaja, ha nem is a valóságban de egy vers erejéig már beteljesedett, megírta ezt a Nyár című versében. ... [folytatás] | |
Rácz Tímea
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
magyar-norvég szak, II. év
|
Misztika, elmélkedés és imitatio a Nagyszombati-kódexben
Henricus Suso Az Örök Bölcsesség könyvének fordítása |
| Kulcsszavak: misztika, Isten, örökkévalóság, szenvedés, egyház |
|
| A középkori egyházi irodalom meghatározó része a misztikus szerzők elmélkedései, tanításai, útmutatásai. De mit is jelent valójában a misztika, miben áll a misztikusok meggyőződése, teológiai tana, beilleszkedése vagy eltérése az általános egyházi tanítástól? Maga a misztika fogalma az Istennel való titokzatos egyesülést keresi, ezen belül a passiómisztika Krisztus csodálatos isteni voltáról, a megváltásról, és főleg a kínszenvedéséről való elmélkedéssel folytatott életmódot fedi. Képviselői a XII-XIII. században, elsősorban egy Pszeudo-Dionüsziosz néven ismert VI. századi szerző tanításaira építkezve fogalmazták meg, hogy mi is az örök boldogság és a lehető legtökéletesebb földi élet titka: a lélek kiüresítése, tökéletes szeretet az egy igaz Krisztus iránt és elvonatkoztatás minden világi, anyagi tényezőtől, még Krisztus emberi voltától is. ... [folytatás] | |
Sófalvi Emese
"Gheorghe Dima" Zeneakadémia
Mesteri I. év, Kolozsvár
|
| Esztétikai élmény és ízlésítélet |
| Kulcsszavak: befogadás, élmény, érték, ízlés, ítélet |
|
| Esztétikai élmény forrása lehet az az (esztétikai) öröm, gyönyörűség, melyet műalkotás és befogadójának találkozása hordoz. Ennek során a recepció művészeti szükséglete érzéki szemléletet és egy belső produktív magatartást feltételez, mely mintegy "fordított alkotásként" komplex pszicho-fizikai folyamatot határol. A befogadás egyik fontos aktusa az értékek feltárása, ez az esztétikai ítéletben valósul meg: a befogadó felismeri a műalkotás értékeit és elhelyezi azt már meglévő saját rendszerében, esztétikai ideáljai közt. Az esztétikai ítéletnek (mértékeinek sajátosságai alapján) két típusa különböztethető meg: egyik az ízlésítélet, mely minden esztétikai jelenség észlelésekor automatikusan megszületik pozitív vagy negatív érzelem formájában. (Ennek a spontán esztétikai ízlésítéletnek mértékei az egyén esztétikai ideáljai.) Az ítéletalkotás intuitív spontaneitása, ellenőrizhetetlensége az értékelés szubjektivitását von(hat)ja maga után. A másik ítélettípus az értelmi ítélet, amely elvileg megbízhatóbb, hiszen tudatos, logikai műveletekkel, fogalmi gondolkodással, a tények tüzetesebb szemlélésével alakítjuk ki. ... [folytatás]
| |
|
|
