|
|
Nagy Dénes-Zsolt
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Filozófia-kommunikáció Szak, IV. év
|
| A test és a másik - A sportjátékok interszubjektív tapasztalata |
| Kulcsfogalmak: más elmék, testi tapasztalat, interszubjektivitás a sportjátékokban | |
Mottó: "A szellem egész fejlődésénél talán a testről van szó: annak a szemléletes története ez , hogy miképp alakul ki egy magasabb rendű test. A szerves magasabb fokokra hág."
1.Bevezetés
Amikor Isten a világ teremtése során az ember megformálásához fogott, két különböző elvet vett figyelembe: az egyik egységesítő, a másik differenciáló irányba hat. Az előző által ugyanolyan testi, lelki, szellemi struktúrák jellemzőek minden egyes emberre. Az utóbbi által az ugyanolyan szerkezeti felépítés ellenére, vagy azon túl sikerül "egyes" emberekké válnunk. Az előbbi az emberi faj tagjává tesz. Az utóbbi különálló egyedekké és egyénekké. ... [folytatás] | |
Réti Kinga-Eszter
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Történelem és Filozófia Kar
Mesterképző |
| Az eutanázia helye Heidegger filozófiájában |
| Kulcsfogalmak: eutanázia; Heidegger,M.; tulajdonképpeni és nem tulajdonképpeni halálhoz viszonyuló lét; a halál mint lehetőség | |
| Eutanázia, szenvedés, halál... olyan kérdések, melyekkel a mindennapi sürgés-forgás közepette az egészséges, "átlagos" ember (mi magunkat is beleszámítva?!) - a délutáni rémhíradó és egy-két temetési ceremónia megemésztését leszámítva - nem szívesen foglalkozik. Ha épp az eutanázia kérdését vitatják, mondjuk egy hétköznapi televíziós kerekasztal beszélgetésen, akkor a maximum, amit ki tud csavarni magából, megreked a "Hát igen, nehéz kérdés…", vagy a "Szegény ember…" típusú sóhajtások szintjén. De aki majd 30 éve mozdulatlanul fekszik, annak mindenféle "De hát az élet szép…miért akarod megölni magad?" jellegű szofisztika egyszerűen cinikusnak és szemtelennek tűnik, érthető módon. Pedig mi csak vigasztalni, felvidítani, vagy inkább csak kioktatni (?) szeretnénk őt az élet igazi mibenléte felől. Holott ez csupán "középszerű lelkiismeretünknek" a jele - mondja Ramón Sampedro, Alejandro Amenábar Belső tenger (Mar adentro) című filmjében. ... [folytatás] | |
Heveli László
Partiumi Keresztény Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Filozófia Szak
IV. év |
| A tudás metafizikája Platónnál |
| Kulcsfogalmak: Platón; elenkhosz; aporia; empeiria; tekhné; episztémé; idea; anamnészisz | |
1. A tudásról való számadás és Szókratész elenktikus módszere
Az ember a világban való megjelenésével létének súlyát és intenzitását azáltal határozza meg, hogy lehetőségeihez mérten, személyes erőinek latba vetésével állítja fel valóság és róla való tudatának viszonyát. Amennyiben ez a tudat bizonytalansággal terhelt, annyiban nem képes transzparens módon működni, ezért az ember, ha életét nem egy kritikai attitűd alapján rendezi be, szofisztikált viszonyrendszert épít ki a világgal. A tudás megszerzése iránt támasztott igényt Platón dialógusaiban rendszerint egy, a beszélgető felek mindegyike számára aktuális életkérdés megvitatása hívja elő, így a tudás kívánalma olyan kontextusban jelentkezik, melyen belül mindenki egyformán érdekeltté és érintetté válik a vizsgálódást illetően. Szókratész, a beszélgetések irányítója nem mutat fel semmilyen sajátjaként deklarált tanítást, helyette mások meggyőződéseit vizsgálja és olyan utakat keres, melyeken a beszélgetőpartnerek közösen indulhatnak el. Valamely álláspont felülvizsgálata a megfogalmazójának életét vezérlő gondolkodásmódra is kiterjed, és - amennyiben eredménnyel jár - addig tart, míg az illető "el nem jutott odáig, hogy számot ad önmagáról: arról, hogyan él most és hogyan élt azelőtt." ... [folytatás] | |
Köllő Zsófia
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Magyar-német szak, II. Év |
| Kísérteties találkozások fiatalkori önmagunkkal |
| Kulcsfogalmak: én, hasonmás (alterego), pszichoanalízis, kísértetiesség, Borges, Jorge Luis | |
| Az én az a fogalom, amely talán a legrelatívabb, legmegkérdőjelezhetőbb, mint nyelvileg, mint ontológiailag. Nemcsak szempontfüggő, de állandóan változásban is van. Bizonyos gondolatokat, eszméket egyik pillanatban a magunkénak érzünk, a másikban elutasítjuk, énünkön kívülre száműzzük. Úgy is mondhatnánk, hogy az én csak a diakróniában létezik, csak egy folyamatként, szüntelen változó konstruktumként tekinthetünk rá, és talán az én az egyetlen személy, akivel sosem találkozhatunk. Ennek ellenére, talán az én komplexitásából adódóan, vagy az önmeghatározásra törekedve, foglalkoztatja az embert az a gondolat, hogy egy másik önmagával találkozzék, vagy általában felteheti a kérdést, van-e énjének olyan dimenziója, melyről nem tud. Ha az én nem állandó, ismeri-e az ember önmagát? ... [folytatás] | |
Frigy Szabolcs
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Történelem és Filozófia Kar Kolozsvár
Mesterképző |
Eutanázia
Az élet jog vagy kötelesség? |
| Kulcsfogalmak: eutanázia, halál, szabad döntés, orvoslás, hospice | |
| Az eutanázia halál "mikor" és "hogyanjáról" gondolkodtat el, ezzel mintegy a halálról való gondolkodásról is szól. Az eutanázia megtöri azt a tradíciót, amelyben a halálról csak a túlvilág viszonylatában lehet gondolkodni (és így meg hiábavaló), a kérdést az élet részévé teszi és így állít megkerülhetetlenül a halál kérdése elé. Továbbá nem egy olyan kérdés, amelyet általánosságok és elvi szinteken lehet megvitatni, hanem nagyon is személyesen szolit meg és szembesít a témával, és a saját halálunk elgondolására késztet, de csak akkor, ha már a kérdezésnél a személyhez intézünk felhívást és nem elméleteket kérdőjelezünk meg újabb elméletekkel. Maga a téma olyan, hogy nem lehet "általában" döntést hozni róla, nem lehet "eldönteni", és éppen ezért minden kérdésfelvetés, ami az eutanáziát megpróbálja a "jó" vagy "rossz" általános, véglegesen eldöntendő kérdésként feltüntetni, helytelen. Minden beszélgetés az eutanáziáról addig terjedhet, hogy személyes véleményt alkotok (én hogyan cselekednék), ami azt jelenti, hogy leépít minden kívülről jövő intézményes (és így értelemszerűen általános) választ, és minden kérdésre magam keresem meg a választ. ... [folytatás] | |
|
|
