2006
2-es
Számú Tér
ISSN 1841 - 9879
 
 
Programcikk   Szerkesztőség   Elérhetőség és jelentkezés
Kereső

powered by FreeFind
Önképzőkör
Következő kör
Abstracts
Kitekintő
Recenziók
Hírek
Archívum
A 2007 január 11-én tartandó Önképzőköri bemutató szövege:
Köllő István - Zsolt
A nacionalizmuskutatás előfeltevései
Kulcsszavak: nacionalizmuskutatás politikai filozófia, modern individuum, liberalizmus, módszer, modern állam és államépítés, becsületkánon, polgári erénykánon, az autenticitás ideálja, tudományos előfeltevések relevanciája, kulturális jogok
 
Bevezető

A nacionalizmuskutatásnak két nagy kérdése van: az egyik a genezisre, a másik az elterjedésre vonatkozik. Az 1970-es évek óta a nyugati akadémiai életben vezető tudományos témának számító nacionalizmus kérdésében, de akár egy részproblematikájában sem sikerült egy tudományos overlapping konszenzushoz eljutni. A fenti két alapkérdés módszertani egyetértés kérdése, de ezen túlmenően, leíró vagy tartalmi vonatkozásokban irányzatonként eltérő válaszok születnek. Két nagy irányzatcsoport létezik, az egyik a primordialista, a másik a modernista. Közöttük egyetértés van abban, hogy különbséget kell tenni régi és modern nemzet között, és a vita is ezen a ponton kezdődik köztük, mert pontosan a különbség(tevés) mikéntjében vallanak eltérő nézeteket. ... [folytatás]
A december 14.-én bemutatásra kerülő dolgozat:
Barta Mónika
Diskurzusközpontú politikai valóság
Dolgozatom tárgya a politikai tudás diszkurzív természetének, és a politikát szövegvalóságként megközelítő szemléletmódnak a felvázolása, illetve filozófiai-hermeneutikai jellegének megvilágítása. Dolgozatom azon minimális igény jegyében íródott, mely a diszkurzív politológia elméleti hátterének kitapogatását célozta meg. Egy rövid felvezető után azon tudományos közeg bemutatását kísérelem meg, melyben lehetségessé vált a politikaelemzésnek egy olyan iránya, mely a diskurzus, a szöveg, a beszéd primátusát hangsúlyozza az intézményi, hatalmi struktúrák vizsgálatával szemben. Ezek után röviden beszélek a diskurzuselemzés hermeneutikai jellegéről, illetve konstruktivista meghatározottságáról. Végül arra kérdezek rá, hogy bír-e bármiféle megkülönböztető attribútummal azon szemléletekhez képest, melyek égisze alatt megszületett. ... [folytatás]