|
|
Bodó Istvan
Babeş - Bolyai Tudományegyetem |
Az iszlám és a görög filozófia találkozása a középkorban.
Hatások és ellenhatások |
| Kulcsszavak: kalám; szufizmus; neoplatonizmus; al- Farabi; Averroes | |
|
Arab filozófia.,ez a szóösszetétel a XXI. századi nyugat-európai ember számára ismeretlennek, meghökkentőnek, vagy jobb esetben egzotikusnak tűnhet. Számunkra kicsit nehéz elgondolni, hogy ilyesmi egyáltalán létezhetett vagy esetleg létezik, mivel a mindenkori arab tudományról vagy éppen kultúráról eléggé kevés és felületes információnk van. Ennek a dolgozatnak, ami egy kutatás eredménye lenne éppen az lenne a célja, hogy közelebb hozza ezt a témát hozzánk. A témát kutatni nem könnyű, mivel az eredeti művek sem idehaza sem Magyarországon nem hozzáférhetőek sem angol sem német nyelven, a magyarról nem is beszélve, de ennek ellenére szükségesnek tartom az iszlám gondolatvilágba való betekintést, mivel olyan időket élünk, amikor ha mi személyesen nem is, de kultúránk nap mint nap konfrontálódik a mohamedán világgal. A skolasztika korába való filozófiatörténeti visszapillantás annak érdekében, hogy kapcsolatba kerüljünk az iszlámmal és annak politikai nézeteivel nem időszerűtlen, mivel az évszázadok folyamán az alapbeállítódások nem sokat változtak. Egy afgán férfi elmondása szerint, ...[folytatás] | |
Gergely Péter-Alpár
Babeş-Bolyai Tudományegyetem |
| A logikai állíthatóság korlátai |
| Kulcsszavak: állítás; korlát; kijelentés; etika; igazságértékek; tapasztalat; formalizmus | |
Az olvasónak a dolgozat címének elolvasásakor az a gondolata támadhat, hogy munkámban az állíthatóság - pontosabban a logikai állíthatóság - kérdésének az ismertetéséről lesz szó. Tulajdonképpen ez így is van. Mégis, úgy gondolom nem árt előrebocsátani, hogy a dolgozat inkább vázlatszerű. Aki tehát a logikai állíthatóság korlátainak részletes kifejtését várja jelen munkától, annak csalódnia kell.
Vázlatszerű volta természetesen bevezető jelleget kölcsönöz az itteni vizsgálódásoknak. Bevezetés kíván lenni egy problematikába, aminek részletes kifejtése még várat magára.
Valójában egy vizsgálódás hipotézise fog a dolgozatban körvonalazódni. Ennek a hipotézisnek a mentén teszem fel majd az esetleges kérdéseket és próbálok azokra válaszlehetőségeket keresni.
A dolgozatban megjelenő vizsgálódások kiindulópontját tanárom, dr. Gál László tanulmányai* képezik. Az említett tanulmányokban Gál László elsősorban a mi állítható kérdésre keresi a választ.
Mivel ezek a tanulmányok képezik a dolgozat kiindulópontját, úgy gondolom ...[folytatás] | |
Heveli László
Partiumi Keresztény Egyetem |
| Logosz és világrend Hérakleitosz gondolkodásában |
| Kulcsszavak: logosz; ellentétek; harmónia; egység; alvás és ébrenlét | |
A görög filozófiai gondolkodás kezdeti szakaszáról igen kevés adat maradt ránk, ezért annak érdekében, hogy valós képet tudjunk róla alkotni, egyrészt képesek kell legyünk elvonatkoztatni a mai ember képzetvilágától, és meg kell próbáljuk megérteni ezeket a töredékesen ránk maradt szövegeket a görögség metafizikai gondolkodásának szempontjából, másrészt úgy kell értelmezni e szövegeket, hogy tekintettel az ember mindenkori léthelyzetére mondjanak valamit; ha ugyanis nem találunk egy ilyen összekötŹ pontot, ami biztosítaná az idŹben távol levŹ korok közötti átjárhatóságot, az akkori szellemiség megértésére igényt sem formálhatunk. A közös alap mivolta abban az igényben tárulhat fel, ami az embert kérdezésre ösztönzi sajátságos helyzetének felfedésével kapcsolatban, és a világban való megjelenésünkbŹl adódó sejtéseink tematizálására ösztönöz.
A Szókratész elŹtti filozófia egyik legmarkánsabb alakja Hérakleitosz,...[folytatás] | |
| Baló Levente |
| Kizökkent-e a filozófia? |
| Kulcsszavak: filozófia és kérdés, alkalmazott filozófia, Arisztotelész, Kategóriák, kizökkenthetetlen, ünnep, megértés és alkalmazás | |
Bevezető: mi az alkalmazott filozófia
Mit sugall nekünk ez a szintagma, hogy alkalmazott filozófia1? Első hallásra mindenképpen valami olyasmit, hogy egy már létező valamit, jelen esetben a filozófiát, ami amúgy elvont és légies, netán haszontalan, alkalmazzuk, rávetítjük a konkrétumokra, valami hasznát vesszük a reáltudományok terén. Minden bizonnyal legtöbb esetben így is értelmezik az alkalmazott filozófiát, nem véletlenül ez a legismertebb, hogy úgy mondjam alapértelmezett, interpretációja ennek a tudományágnak....[folytatás] | |
| Barta Mónika |
| Diskurzusközpontú politikai valóság |
| Kulcsszavak: politikai tudás; diszkurzív politológia; diskurzuselemzés; konstrukciók; hermeneutika; társadalomtudományi paradigmaváltás; nyelvi-diszkurzív valóság | |
|
Bevezetés
Dolgozatom tárgya a politikai tudás diszkurzív természetének, és a politikát szövegvalóságként megközelítő szemléletmódnak a felvázolása, illetve filozófiai-hermeneutikai jellegének megvilágítása. Dolgozatom azon minimális igény jegyében íródott, mely a diszkurzív politológia elméleti hátterének kitapogatását célozta meg. Egy rövid felvezető után azon közeg bemutatását kísérelem meg, melyben lehetségessé vált a politikaelemzésnek egy olyan iránya, mely a diskurzus, a szöveg, a beszéd primátusát hangsúlyozza az intézményi, hatalmi struktúrák vizsgálatával szemben...[folytatás] | |
| Ábrám (Bakó) Noémi |
Hagyomány az újban, új a hagyományban
Esszé a hagyomány és új együttéléséről, amint az életben megmutatkozik |
| Kulcsszavak: hagyomány, megértés, alkalmazás, személyiség | |
|
A megértés végrehajtásmódja három lépésben valósul meg, úgy mint megértés, értelmezés és alkalmazás. Ahhoz, hogy valamit megértsünk előzetes ismeretekkel kell rendelkeznünk magáról a világról, mint befoghatatlan ismeretanyag, viszony, kapcsolat, cselekedet és működés összességéről. Ebből az óriás ismeretanyagból már eleve adott képességeink szerint csak részleteket tudunk megtanulni, operacionalizálni saját ismeretalapunk vagy tudáskincsünk számára. A megértésre csak akkor vagyunk képesek, ha az új valamely részletében legalább kapcsolódik előző ismereteink legalább egy részletéhez, vagy képesek vagyunk hozzákapcsolni, akár spekulatív módon is. A megértésnek az alapismeret anyagát nevezhetjük "egyéni hagyománynak", azaz olyan alapnak, amely megalapozza egész viszonyulásunkat a világhoz. ...[folytatás] | |
| Köllő István - Zsolt |
| A nacionalizmuskutatás előfeltevései |
| Kulcsszavak: nacionalizmuskutatás, politikai filozófia, modern individuum, liberalizmus, modern állam és államépítés, becsületkánon, polgári erénykánon, az autenticitás ideálja, tudományos előfeltevések relevanciája, kulturális jogok | |
|
A nacionalizmuskutatásnak két nagy kérdése van: az egyik a genezisre, a másik az elterjedésre vonatkozik. Az 1970-es évek óta a nyugati akadémiai életben vezető tudományos témának számító nacionalizmus kérdésében, de akár egy részproblematikájában sem sikerült egy tudományos overlapping konszenzushoz eljutni. A fenti két alapkérdés módszertani egyetértés kérdése, de ezen túlmenően, leíró vagy tartalmi vonatkozásokban irányzatonként eltérő válaszok születnek. Két nagy irányzatcsoport létezik, az egyik a primordialista, a másik a modernista. Közöttük egyetértés van abban, hogy különbséget kell tenni régi és modern nemzet között, és a vita is ezen a ponton kezdődik köztük, mert pontosan a különbség(tevés) mikéntjében vallanak eltérő nézeteket. ...[folytatás] | |
|
