|
|
| Szolláth Hunor |
| Halál és bűnösség kapcsolata a középkorban |
| Kulcsszavak: Halál; középkor; pestisjárvány; eredendő bűn;
kollektív bűnösség; kereszténység;
| |
|
Jelen dolgozat célja annak a problémának a vizsgálata, hogy miként gondolkodtak a halálról, milyen volt a halálhoz való viszonyulás a középkor folyamán. Elkerülhetetlen ezen kérdéseknek a szembeütközése egy igen fontos és mindig jelenlevő tényezővel: magával a kereszténységgel. A keresztény diskurzus teljességgel meghatározta a középkori ember életvitelét, megmondta, hogy mit miért és mikor tegyen. Feltevésem szerint ez a transzcendentális magyarázat, amit a kereszténység a halál magyarázataképpen adott, megfosztotta a középkor emberét minden egyéb halálról való gondolkodás lehetőségétől! [folytatás] | |
| Sallai András |
| Transzcendentális szubjektivitás és időiség |
| Kulcsszavak: I. Kant; transzcendentalitás; szubjektivitás; temporalitás; transzcendentális szubjektum; idő; történetiség; végesség; M. Heidegger. | |
|
Ebben a dolgozatban azt a gondolatmenetet szeretném továbbfolytatni, amit az elmúlt tanév szakkollégiumi tevékenységének összefoglaló tanulmányában bevezettem és amelynek szövegével az önképzőkör keretei között Kant és a kérdezés hermeneutikája címen többen már találkozhattak is. Az említett kutatásban egyfelől a felvilágosodás, az ész és a szabadság, másfelől a metafizika problémájának a csöppet sem akadálytalan útján jutunk el, a kérdezés hermeneutikáján áthaladva, az autonóm egyén kérdéséhez. [folytatás] | |
| Sófalvi Ilona |
| Túl a szubjektumon... Interszubjektivitás? |
| Kulcsszavak: fenomenológia, kognitív tudományok, interszubjektivitás, elmeteória, Husserl, Heidegger, szubjektum, objektum, dualitás | |
A modern filozófia, főképpen Descartes felállít egyféle kettősséget a szubjektum/objektum között. Tehát létezik egy erőteljes szakadék: a 1.szubjektum/objektum (ahol a szubjektum egy immanens, zárt szubjektum, amely a dolgoktól, vilagtól izolált és ettől a szubjektumtól, a szubjektív tapasztalattól független, objektív világ léte feltételeződik). Ugyanakkor létezik egy szakadék a 2. szubjektum/más szubjektum között.
Ha a test a husserli értelemben vett test (Leib), az az a szubjektív testi tapasztalat, akkor a szubjektum/objektum kettősséget meghaladó testi intencionalitás, transzcendencia, a testi tapasztalat által vagyunk kinn a 1. a világban a tárgyaknál, 2. a más szubjektumoknál. ...
[folytatás] | |
| Aczél Dóra |
| Határhelyzetek
avagy a filozófia mindennapjai
|
| Kulcsszavak: Jaspers, K.; határ; határhelyzet; a filozófia forrása; onkológia; végességtudat | |
|
A kórházi látogatásaim során tapasztalt dolgok talán szokatlannak tűnhetnek egy idegen szemében. Valójában azok is: kopasz gyerekek vonszolják maguk után a náluk sokkal magasabb állványokat, melyekre felfüggesztett sóoldatos palackok, vagy citosztatikumos gyógyszeres üvegek egy rosszul megformázott karácsonyfa képét idézik. Akik állvány-mentesek azok branüllel a kezükben, szintén kopaszon lézengenek a folyosón, vagy egy kezelés utáni legyengülés következtében minden megmaradt erejüket a tévé képernyőjére való fókuszálásra irányítják. Mikor megérkezünk, többnyire lelkesedéssel vesznek tudomást rólunk, s igyekeznek minél hamarabb kijönni az előtérbe, ahol mesét olvasunk nekik, majd ping-pongozunk, vagy rajzolunk, vagy bármi mást ami unaloműzőnek megteszi. Az anyuka vagy egyes esetekben az apuka is jön. Egyik ilyen alkalomkor, mikor épp a gyerekeknek feladatként jutott tálentumaik lerajzolása, egy anyuka az asztal túloldaláról elkezdett beszélgetni velem. ...
[folytatás] | |
|
