"Babeş-Bolyai" Tudományegyetem
Tőrténelem és Filozófia Kar
Filozófiai Tanszékcsoport
Eristikon - Filozófiai diákfolyóirat
 
Bodó István
Támpontok az esetlegességben
néhány gondolat Ungvári Zrínyi Imre legújabb könyve kapcsán
Kulcsszavak: filozófiai etika; esetlegesség; szakmai etikák; etikai kódexek;
 
Az Egyetemi Műhely Kiadó gondozásában jelent meg 2007 végén Ungvári Zrínyi Imre legújabb könyve, amelyik az Alkalmazott etikai alapfogalmak címet viseli. Ezt a munkát úgy is tekinthetjük, mint a szerző tollából 2006-ban megjelent Bevezetés az etikába című egyetemi jegyzet folytatását, vagy éppen az abban foglaltatott ágazati erkölcsi témák bővebb kifejtését.

A felsőoktatási tankönyv célja, mint ahogy azt a szerző az előszóban megfogalmazza: "fogalmi és módszertani alapokat nyújtani az alkalmazott etikai kérdésfelvetések és a szakmai etikai gondolkodás elsajátításához a bioetika, a gazdaságetika, a közszolgálati és a sajtóetika területén." 1 A szerző arra törekszik, hogy kiemelje a különböző szakmai etikák egyéni vonásait, feltérképezze az egyes területek sajátosságaiból adódó problémákat és az ezekre a speciális problémákra adható megoldási javaslatokat, állandóan szem előtt tartva az ezekkel összefüggő szakmai erkölcsi gondolatmenetet és fogalmi eszköztárat. A könyvben tárgyalt etikai problémák szerteágazó sokfélesége és a szerző alapossága a problémák körüljárásában mindenképpen olyan művet eredményez, amelyik hasznos olvasnivaló nem csupán azoknak az egyetemistáknak, akiknek a könyvben tárgyalt etikai szemléletmódokból vizsgázni kell, hanem mindazoknak, akik mindennapi tevékenységük során szembetalálják magukat olyan erkölcsi problémákkal, amelyeknek megoldása sokszor nem egyszerű feladat. Sok esetben nem is a probléma megoldása, hanem a problémának éppen problémaként való tudatosítása a legnehezebb, belátása annak, hogy ez minket is érint, a helyzet tőlünk is választ vár. Ilyen helyzetekkel szembesít minket például a bioetika, amelynek életre és élővilágra vonatkozó kérdései nem csak biológusokra, orvosokra, ökológusokra tartoznak, hanem tulajdonképpen mindenkire. Az élet védelme, a gondoskodás nem csupán az életről, hanem az emberi méltóságról is, a fajok további fennmaradásának előmozdítása, nem képezheti pusztán egy szűk szakmai csoport feladatát, hanem mindenki részt kell vállaljon belőle lehetőségeinek megfelelően. Albert Schweitzer gondolata, miszerint "Az etika határtalanul kiterjesztett felelősség minden iránt, ami él"2 híven tükrözi azt a humanista beállítódást, amelyben az etika is tágabb teret nyer, nem csak az eszes lényekre, de az állatokra és általában minden élőre kiterjed. Egy ilyen terület problémái, mint például a bioetikájé, nem elszigeteltek más területek hasonló jellegű kérdéseitől, sőt éppen azt figyelhetjük meg, hogy a különböző területek problémái a mélyebb rétegekben összefüggnek egymással, szükségszerűen megkívánva a másik ágazati etikai szemléletmód problémáinak, fogalmainak és beszédmódjának figyelembevételét, a rá való reflektálást és bizonyos elvi összhang keresését.

Feltehetjük a kérdést, hogy miért kell nekünk, embereknek nem csupán filozófiai etikai, hanem alkalmazott etikai kérdéseket is feszegetni, bár szerintem e sokak által használt megkülönböztetés nem indokolt, mivel az etika és az erkölcs egyáltalán, mindig is az alkalmazásban kellett meglelje lényegét, abban, hogy a valós élet valós problémáira kívánt reflektálni, olyan általános alapelveket szolgáltatva, amelyek megkönnyíthetik az élet Szküllái és Kharübdiszei közötti eligazodást. Az ilyen kérdések feltételének az okát a modern ember szempontjából Heller Ágnes éppen a modern ember esetlegességével magyarázza. A modern ember nincs már születésétől fogva egy jól meghatározott társadalmi és szociális keretbe ágyazva, úgy ahogyan az például az antik görögök idejében volt. Az antikvitás korában élő görög, egy olyan jól körülhatárolt társadalmi és szociális keretbe született bele, amely őt eleve predestinálta egy adott pozíció és erkölcsi szemléletmód elfogadására, nem volt kérdéses, hogy mit kell tegyen, cselekedeteinek oka és célja egyaránt meghatározott volt. A modern ember ezzel szemben lehetőségek halmazaként születik és neki kell megválasztania életének kereteit, jövőjét, foglalkozását, mivel számára semmi sem adott. Az esetlegesség azonban nem egy passzívan elfogadandó szomorú tényt jelent, hanem ahogy azt Heller Ágnes megvilágítja, az esetlegesség egyben univerzális létalap is, melyet felismerve az emberek megérthetik egymást és vitatkozhatnak egymással az élet kérdéseit illetően.

Az alkalmazott etikák megszületésének okát nem láthatjuk pusztán az esetlegességben, az esetlegesség felismerésében, nagyon jelentős szerepe volt kialakulásukban annak az igénynek, hogy az etika a társadalmi tevékenység nagy területei szerint elkülönüljön és minden területet ellásson azzal a fogalmi eszköztárral, amely lehetővé teszi, hogy a terület speciális problémáihoz a sajátos módon ám ugyanakkor általános alapelveket is figyelembe véve viszonyuljon. Az ágazati erkölcstanokra jellemző az, hogy "alulról", azaz saját egzisztenciális gyökereikből táplálkozva fordulnak a problémák felé és ebből az irányból próbálják megrajzolni, vagy éppen újrarajzolni az erkölcsi cselekvés kereteit. Jól láthatjuk tehát, hogy a szaketikai kérdésfelvetések az emberi lét alapvető kérdéseinek újfajta problematizálási síkját jelentik, ahol az erkölcsi értelmek nem csak teremtődnek, hanem a korábbi értelmeket felhasználva újrateremtődnek. A különféle gazdasági ágazatokban dolgozó egyének a társadalom tevékenységi köreinek differenciálódását figyelembe véve rájöttek arra, hogy a korábban működő szabályozó mechanizmusok és korábban tiszteletben tartott értékek éppen a differenciálódás miatt már nem képesek betölteni erkölcsi iránymutató feladatukat. Ennek kiküszöbölése érdekében indult meg az a folyamat, amelynek eredményeképpen eléggé sok gazdasági ágazat és nem csak, kidolgozta sajátos etikai alapelveit, amelyet figyelembe véve az adott ágazaton belül előforduló problémákat kezelni lehet. A problémának egy adott alapelv szerinti megoldása nem jelentheti minden esetben egy adott megoldási mód mechanikus alkalmazását, mivel az alapelvek kidolgozása során nem vethettek számot minden felmerülő problémával. Egy adott etikai kódex alkalmazása igazából nem függesztheti fel senkiben az erkölcsi ítélőerőt, ám el kell ismerjük, hogy éppen a korábban fejtegetett esetlegesség élmény kapcsán, egy sajátos etikai kódex ismerete megkönnyíti a problémával való számvetést és megoldás felé vezető pályára való ráállást. A különféle ágazatok által kidolgozott és alkalmazott etikai kódexek, mint ahogy azt a szerző is megjegyzi "nem lehetnek erkölcselméleti kézikönyvek"3 , nem lehet céljuk az, hogy eligazítást adjanak a gyakorlati élet minden problémájával kapcsolatban. Az említett kódexek által használt nyelvezet és megfogalmazásmód inkább hasonlít a jogi normák minimumkövetelményeihez, mint egy döntéshelyzet előtt álló személy morális útkereséseihez. Az ágazati erkölcstanok azt tartják elsődleges feladatuknak, hogy bizonyos kiemelt társadalmi tevékenységi köröket és alrendszereket lássanak el útmutatással, annak érdekében, hogy sajátos tevékenységi körük határhelyzeteit észlelve oly módon tudjanak viszonyulni e helyzethez, hogy az ne sértsen emberi jogokat, vagy éppen természetvédelmi alapelveket, amelyeknek figyelembe vétele manapság főleg a gazdaság terén annyira elengedhetetlen.

Recenziómban nem kívántam részletes bemutatását nyújtani a könyvben tárgyalt tematikának, hanem inkább arra próbáltam koncentrálni, hogy miért szükséges ilyen típusú kérdésekkel foglalkozni, amelyeknek a megválaszolása sokszor bizonytalanságba sodorja az embert. A szaketikák arra törekszenek, hogy fogódzóként szolgáljanak, eszközül arra, hogy egy bizonyos területen dolgozó egyén könnyebben és hatékonyabban, ám ugyanakkor az általános etikai alapelvek követeléseit is figyelembe véve tudjon dönteni. Úgy gondolom, hogy egy ilyen típusú könyv hasznos olvasnivaló minden felelős szakember számára, akit érdekelnek mindennapi tevékenységének és döntéseinek morális következményei.


1 Ungvári Zrínyi Imre: Alkalmazott etikai alapfogalmak, 9. o. back
2 U. o.: 83. o. back
3 U. o.: 75. o. back
Vissza