| A közlésre felajánlott dolgozatok kivitelezésének a követelményrendszere |
| [A Dr. Veress Károly által a Licensz-dolgozatok kivitelezésére (2006) kidolgozott követelményrendszer adaptációja] |
|
Figyelem!
- - A folyóirat főrovatában - az Önképzőkör-ben - mindenek előtt az Önképzőkörön valóban bemutatott és megbeszélt dolgozatok véglegesített változatait közöljük. Ez alól kivételt csakis a más városokban ill. országokban működő egyetemek hallgatóitól/munkatársaitól származó írások képezhetnek;
- - Természetesen mindezek nem érvényesek a Recenziókra ill. a folyóirat egyéb rovataiba szánt szövegekre.
- - A főrovatba címzett szövegeket a szerkesztőséghez egy max. 8-10 soros - 1,5 -ös sortávolságú - angol nyelvű Abstract-al együtt kell elektronikus változatban eljuttatni.
- - Ezen felül ezeket a szövegeket a szerzőnek kell minden esetben - a 14 pontos, vastagított (bold) betűkkel írott nevet és a dolgozat címét követően, középre szerkesztett és kimondottan ill. kurziválva 12 pontos betűkkel feltüntetett - KULCSSZAVAKKAL ellátnia. A "kulcsszavak" a dolgozat TEMATIKAI ILL. TARTALMI CSOMÓPONTJAIT rögzítik, beleértve a témakezelés sajátosságait is. Éspedig a következő rend szerint: a szerző neve - balra fent; alája a dolgozat címe - középre; ez alá pedig (a neveket kivéve) kis kezdőbetűkkel és egymástól pontosvesszővel elválasztva következnek a kulcsszavak - középre.
Pl.:
X.Y. |
Kant transzcendentális kriticizmusa
|
| Kulcsszavak: Kant,I.; transzcendentális filozófia; kriticizmus; metafizika; gyakorlati filozófia |
| |
I. Felépítés, elrendezés:
- - Szöveg, számítógéppel elkészítve (Times New Roman betűtípus, 12 pontos betű, 1,5-es sorköz, 2 cm lapszél)… esetleg illusztrációkkal, képletekkel, táblázatokkal, ábrákkal;
- - Jegyzeteket a program által önműködően számozott végjegyzetekként kell feltüntetni;
- - Függelék, mellékletek (amennyiben szükségesek).
II. Terjedelmi követelmények:
A dolgozat - függelékekkel, illusztrációkkal stb. és végjegyzetekkel együtt - ne haladja meg a 20, a fentebbi módon elrendezett A 4-es oldalnyi terjedelmet.
III. Tartalmi követelmények:
Kidolgozás
- - a probléma világos felvázolása, kifejtése;
- - az álláspontok érvekkel való alátámasztása;
- - az egyéni elgondolások összevetése a könyvészetből ismert megközelítésekkel;
- - a vizsgált probléma szakirodalmának ismerete és kritikai feldolgozása (ajánlatos a magyar, a román és legalább egy idegen nyelven megjelent szakmunkákat tanulmányozni);
- - a problémafeltevésnek és a kifejtésnek az egyéni hozzájárulás, az újszerűség és az eredetiség elemeit felismerhetően kell tartalmaznia;
- - koherens gondolatmenet, gondozott stílus, helyesírás;
- - a vizsgálódás eredményeit rögzítő, valamint a kezdeti célkitűzésekkel és problémafeltevéssel összevető következtetések megfogalmazása
IV. Etikai követelmények:
- - Plagizálás, másolás elkerülése;
- - Idézés csakis idézőjelek használatával történhet;
- - Más szerzők gondolataira való hivatkozás csakis a könyvészeti forrás pontos megjelölésével történhet.
V. Formai követelmények:
A szövegszerkesztés:
A gondolatmenet fejezetekre való tagolása esetén:
- -a fejezetcímek középre rendezve [14 pontos vastagított (bold) betűkkel];
- - alfejezetek esetén ezek címei balra rendezve [12 pontos vastagított dőlt (kurzív) betűkkel];
- - fejezetek, alfejezetek számozása: 3. 3.1 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. stb.;
- - A bekezdések NEM a program bekezdésformázó lehetőségeinek alkalmazásával, hanem sorkihagyással jelződnek;
- - Táblázatok, képek, grafikonok középre igazítva, megszámozva, kommentálva. Függetlenül attól, hogy a szövegtestben vagy függelékben szerepelnek;
- - Kiemelések a szövegben - vastagított (bold) szedéssel; aláhúzást, ritkítást ne alkalmazzunk;
- - A műcímek kiemelése a főszövegben dőlt betűs (kurzív) szedéssel; a folyóiratcímek szintén dőlt betűs (kurzív) szedéssel;
- - Az évszázadokat általában római számokkal szokás írni;
- - Zárójelek - kerek ( ), szögletes [ ] és csúcsos < > zárójelek használata ajánlatos, amennyiben szükséges;
- - Idézetek - az idézőjelek ( "...") használata minden esetben kötelező; idézeten belüli idézetet "..." idézőjelekkel jelöljük;
- - Az idézetekbe beszúrt kiegészítések szögletes [] zárójelek közé foglalandók; a kihagyások jelölése: [...];
- - A szerző általi kiemelés: [Kiemelés tőlem - X. Y.];
- - A kiskötőjelek, nagykötőjelek, gondolatjelek különbségtevő használata (Pl. kiskötőjel: Hume-tól; nagykötőjel: Kolozsvár-Budapest, 112-120; gondolatjel: nagykötőjel… előtte és utána való szóközkihagyással.)
- - Végjegyzetek - alkalmazzon minden esetben végjegyzeteket; használjon automatikus sorszámozást; a jegyzetszámot a főszövegben a központozási jelnek is meg kell előznie; a végjegyzetek szövegének szerkesztésére is érvényesek a főszöveg szerkesztési szabályai.
- - Oldalszámozás NEM szükséges.
A végjegyzetek:
- - Általában a főszöveg gondolatmenetétől eltérő, vagy a gondolatmenetet megtörő megjegyzések, kiegészítések, magyarázatok, pontosítások a végjegyzetbe kerülnek;
- - A könyvészeti utalások, hivatkozások is a végjegyzetben kapnak helyet;
- - Szintén helyet kaphat a végjegyzetben: hiteles magyar fordítás nélküli idegen nyelvű idézet, amennyiben a szerző az idézet tartalmát saját átültetésben, idézőjel nélkül beépítette a főszövegbe; a főszövegben előforduló hiteles magyar fordítás nélküli idegen nyelvű idézetnek a szerző által készített magyar fordítása. Természetesen a megfelelő könyvészeti adatokkal együtt!
A szakirodalomra való hivatkozás:
- - A szakirodalomban megjelenő könyvészeti adatokat (kiadó, kiadás helye, ideje) nem szükséges a hivatkozás során a főszövegben is feltüntetni. Elégséges a szerző neve (általában keresztnév nélkül) (több szerző esetén az első szerző neve et alii rövidítéssel; tanulmánykötetek esetén szerkesztő neve szerk. ill. ed. rövidítéssel; szerzőkollektíva által összeállított kézikönyvek esetén csak a könyv címe), esetleg a mű/fejezet címe…
- - A műre vonatkozó bibliográfiai adatok (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve és az oldalszámok) a megfelelő végjegyzetbe kerülnek.
- - Ugyanarra a szerzőre (műre) történő egymást követő hivatkozások esetén Uo. (ugyanott) jelölést alkalmazunk; ugyanarra a műre történő, más jellegű hivatkozások után visszatérő hivatkozás esetén I. m. (idézett mű) jelölést alkalmazunk.
- - A végjegyzetbeli hivatkozásokban is a mű címe dőlt betűsen (kurziválva) jelenik meg. A központozást az alábbi példa mutatja:
Heidegger, Martin: Lét és idő. Gondolat, Budapest, 1989, 351.
- - Amennyiben a dolgozat szerzője nem egy idézet vagy egy kiemelt gondolat helyét adja meg, hanem egy hosszabb gondolatmenetet a saját szavaival rekonstruál, akkor a Vö. (vesd össze) jelölést kell alkalmazni. Pl.
Vö. Heidegger, Martin: Lét és idő. Gondolat, Budapest, 1989, 225-232.
- - Ha ugyanannak a gondolatnak más előfordulási helyeire is hivatkozik, akkor a Lásd jelölést kell alkalmazni. Pl.
Ezzel kapcsolatban lásd még... Heidegger, Martin: Lét és idő. Gondolat, Budapest, 1989, 225-232.
Külön szakirodalmi jegyzék csak a legritkább esetben használatos.
Ennek az összeállítására vonatkozó követelmények:
Szakirodalom/Könyvészet
- A szerzők neveinek a betűrendes sorrendjében ill. - ezen belül - egy szerzőtől származó több cím eseten a címek betűrendes sorrendjében. Pl.
HEIDEGGER, Martin: Lét és idő. Gondolat, Budapest, 1989.
HEIDEGGER, Martin: Mi a metafizika?……
POPPER, Karl R.: Igazság, racionalitás és a tudományos tudás gyarapodása. In: Laki János szerk.: Tudományfilozófia. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
! Fontos, hogy a szakirodalomban minden olyan művet tüntessen fel, amelyekre a szövegben hivatkozás történik.
x x x
A felsorolt követelmények be nem tartása esetén a dolgozat nem fogadható közlésre el. |
| Vissza | |
