Tőrténelem és Filozófia Kar
Filozófiai Tanszékcsoport
Eristikon - Filozófiai diákfolyóirat
| Niţu Johanna
"Babeş-Bolyai" Tudományegyetem Filozófia Kar |
Richard Dawkins1 a tudásról és tudományról, a vallás ellenében új könyve, a "The God Delusion" kapcsán |
|
A vallás veszélyeire kevesen hívják ma fel a figyelmet úgy, ahogyan azt Richard Dawkins teszi. A vallással kapcsolatban pedig még mindig hallgatunk, vagy nem beszélünk eleget róla, mert azt hisszük "ártalmatlan", vagy legalábbis "a mi vallásaink" mindenképpen ártalmatlanok gondoljuk mi. Vagy lehet, hogy nem is gondoljuk ezt, mivel lezárt és "elkönyvelt" dolog ez számunkra, hiszen mi nem vagyunk iszlámista szélsőségesek, vagy fanatikus neokonzervatív "amerikai tálibok"2 - mi "európaiak" vagyunk, ezért, tehát... velünk minden rendben. A dolog korántsem áll így, mivel a vallás még ma is olyan státusznak örvend, amely nem teszi lehetővé a vallás teljes felülvizsgálatát, olyan felülvizsgálatát, ami a vallásos embereket is kimondottan érinthetné. Ez persze érthet is, hiszen egyházi kereteken belül megszabott működése évezredeken keresztül ennek köszönhette fennmaradása sikerességét. A vallás ugyanis nem filozófia, és nem tudomány, nem tények és tudás, kérdezés, vizsgálódás, kutatás alapján működik, még akkor sem, ha történelem órákon és mindenféle iskolapadokban azt tanultuk, hogy "hozzájárult" a kultúrák és tudományok kialakulásához, amit egyébként Dawkins sem vitat, hanem más világításba helyezve magyaráz. Szerinte ugyanis a vallásokat működtető egyházak sokáig (és talán még ma is), jól működő nagyvállalatokhoz, korporációkhoz voltak hasonlatosak, amelyek irányították és vonzották a pénzt, gazdagságuk révén pedig képesek voltak a legkiválóbb szakembereknek munkát adni, tehetséges embereket taníttatni, egyszóval mindenből a legjobbat felhasználni, saját javukra. A hit pedig eszközként vált fontossá mondvacsinált és ellentmondásos esetekben az irányítók kezében. Dawkins sok mindent elmond és leír, többek között különféle eseteket, történeteket, vallásos és nem vallásos emberekről, csoportokról, a hit megnyilvánulásairól, a moralitás evolúciós gyökereiről, a természetes kiválogatódás elméletének széleskörű félreismeréséről, mégis, mintha csak egy kérdést állítana szembe az olvasóval mindvégig, éspedig azt, hogy: miért kell hinni? Miért hinni badarságokban, ésszerűtlen, nyilvánvalóan idejétmúlt mítoszokban, amikor a tudás lehetősége ma is, és leginkább ma nyitva áll számunkra? Miért foglalkozni olyan dolgokkal, amik egyet jelentenek az önbecsapással, amikor korunkban az ember tudása minden területen határokat feszeget és páratlan mértékű fejlődésről beszélhetünk? Talán nem sokkal érdekesebb és lenyűgözőbb a valóság, annak megismerésére irányuló törekvés, mint a csodák, mesék és irracionalitások sorozatában való hit? Miért, mégis miért kell ez így legyen, még most is, és főleg most? Képtelen vagyok nem ezeket a kérdéseket kihallani a szövegből. "Ha egy ember ésszerűtlen valótlanságokban hisz, azt őrültségnek nevezzük, ha több ezren ésszerűtlen valótlanságokban hisznek, azt vallásnak nevezzük." Mindezek ellenére kimutathatók az ember vallás-igényének lehetséges pszichikai okai is. Dawkins pedig, amellett, hogy szellemesen kitér a vallásos ember "biztonságos zónába" (safe zone) való húzódására, amikor az nem akar vagy képtelen meghallani, meghallgatni az irracionális hitet aláásó ésszerű érveket, összefüggést lát az tudás, oktatás mértéke, valamint a vallásosság mértéke és milyensége között is. Téves lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy "tessék, már megint valaki, aki a vallást ócsárolja", Dawkins annál ugyanis ésszerűbb és érthetőbb magyarázatokkal szolgál, mint amit egyszerű ócsárlásnak lehetne nevezni. Hangot ad ugyan aggodalmainak, nemtetszésének, de mindenekelőtt őszinte és az igazságot védi, azt az igazságot, ami révén annyi mindent nyertünk és ami által oly sokat fejlődtünk. Az igazság szeretete, és a valódi tudás szenvedélye az, ami beszél belőle, lerántva a leplet annyi át nem gondolt és homályban hagyott fantazmagóriáról, ami ma is meghatározza az emberek életét világszerte gyermekvállalástól kezdve, nők jogain keresztül, szabad párkapcsolatokig, gondolkodásmódokig. Valódi sérelem leginkább az, hogy észre sem vesszük, és nem is vehetjük észre a vallásban gyökerező kötöttségeink miatt, hogy mit is veszítünk és mit is veszíthet az / egy ember a személyes istenben való hite által. Mert a vallás, a másra való utaltság érzését táplálva, a felelősség és magyarázatok hárítása, elferdítése következtében az embert nem engedi szabadnak lenni, vagy jobban mondva, az ember nem engedi önmagát szabadnak lenni. Vagy nem meri? Könnyebb megállni katasztrófában, érzelmi válságban, tanácstalanságban a vallás és hit nyújtotta, elmét elaltató téveszmékkel körülvéve önmagunkban, környezetünkben. Az érzékenységektől eltekintve pedig "jobban" örülhet és létezhet az ember a lustaságban, a valódi válaszokra nem törekedve, azokat elkerülve hiszen mindenre ott a válasz: az isten, akinél több ugyan miért kellene. A lényeg viszont mégis csak az, hogy ha többségünknek fáj is gondolkodni, kimenni a barlangból, azért a világban már voltak emberek, akik rámutattak az idő és tér mérhetetlenségére, elképzelhetetlenségére az emberi lét aprószerűségére, jelentéktelenségére, de ennél fogva csodálatosságára is. Richard Dawkins pedig ezt ragadja meg leginkább és mutatja fel, mindenkinek az orra elé helyezve azt az elérhető igazságot, amit bárki megláthat, megérthet, amiben bárki gyönyörködhet, csak akarnia kell. És persze gondolkodni. Jegyzetek: |
|
1 Richard Dawkins elismert angol zoológus és evolúciókutató. Az oxfordi New College-ban tanított több évig, neve pedig a magyarul is megjelent könyvei miatt is ismerős lehet, mint például: "Az önző gén" (The Selfish Gene), "Az ördög káplánja" (The Devil's Chaplain) etc. Fontos megjegyezni, hogy számos vallást érintő, kritizáló nyilvános vitában is részt vett, nem rejtve véka alá meggyőződéses ateizmusát. Jelenleg a Charles Simonyi Alapítvány révén nemzetközi tudománynépszerűsítő munkát végez. back 2 Dawkins, könyvében utal erre a viszonylag új kifejezésre, amely az Egyesült Államokbeli hithű és elvakultan fanatikus keresztény, kisebb-nagyobb vallási csoportok híveit állítja párhuzamba a rosszhírű afganisztáni tálibokkal. back |
| Vissza |