"Babeş-Bolyai" Tudományegyetem
Tőrténelem és Filozófia Kar
Filozófiai Tanszékcsoport
Eristikon - Filozófiai diákfolyóirat
 
Borzási Judit
Új kommunikációs-újságírói szakfolyóirat
ME.DOK: 2oo6 június / 1. szám
Kulcsszavak: újságírás, kommunikáció, érték, sajtó, arculatváltás, erdélyi magyar sajtó
 
Nemrégiben, pontosabban 2oo6 júniusában, jelent meg a Kommunikáció és Újságírói Szak magyar évfolyama által kiadott szakfolyóirat, a Me.dok első száma. A lapban elsőként a következő rovatokban jelentek meg a különböző, többnyire szakmai jellegű cikkek: Aula, Me.dialógus, Me.diárium, Szóközök, Kamera, Me.teória, Fókusz, Hátlap.

A következő cikkek szerepelnek címlapon:

Bernáth László: Az újságírás jövője

Interjú Bodor Pállal: Talán majd egyszer újra divatba jöhet az érték

Győrffy Gábor: A független erdélyi magyar sajtórendszer felszámolása a második világháború után.

Kádár Magor: Zöldről pirosra - A Connex-Vodafone arculatváltás

Papp Attila Zsolt: Horrorfilmes a felvevőgéppel - A film mint megszűrt valóság: The Blair Witch Project

Jakab-Benke Nándor: Öncenzúráz-e az erdélyi magyar sajtó?

A bevezetőben, Cseke Péter főszerkesztő felhívja az olvasók figyelmét arra - kifejtvén ezáltal a lap létrejöttének "miért"-jét -, hogy ez a kommunikáció tudományának hódoló folyóirat az első magyar nyelvű lap megjelenése után 226 évvel született meg, és 10 évvel azután, hogy az első magyar nyelvű újságírói évfolyam sikeresen bevégezte tanulmányait ezen a szakterületen/szakon. Megemlíti azt is, hogy a folyóirat alapítói a kiadvány megjelenésének eseményét azzal a reménnyel társítják, hogy sikerül létrehozni, megnyitni egy új kommunikáció katedrát és sikerül lerakni egy új Médiakutató központnak az alapjait is.

Bernáth László, dolgozatában az újságírás területén bekövetkezett fejlődésről számol be az elmúlt 5 évet illetően. A szerző véleménye szerint az írott sajtó szerkesztőségei működni fognak a jövőben is, hisz a személyes jelenlét és a közvetlen kontaktus alapfeltétel, melyre az emberiségnek igénye, szüksége van. Ha az alacsonyabb igény hatására az írott sajtó nyomtatási példányszáma csökkeni is fog a jövőben, a minőségi írott sajtónak mégis meg fog maradni a fontossága.

Bodor Pál a magyar újságírás egy jelentős személyisége. Az egyébként író és egyetemi tanár, megosztotta a Me.dok riporterével véleményét a magyarországi és erdélyi magyar publicisztika helyzeteiről, arról hogyan is fogják fel Magyarországon az erdélyi magyar sajtót, a magyar nyelvű írott sajtó tendenciáit és hullámait. A kérdések vonatkoznak az olvasói viszonyulásra is, valamint arra hogy milyen lehetőségek léteznek az újságírói ismereteknek továbbadására. Bodor Pál véleménye szerint az erdélyi publicisztika nagy része nem képes józan megközelítésekre, nem használ igazán hihető forrásokat, a pro és contra érvek megjelenítése emócióktól függő, valamint a történelmi források gyengén szerepelnek. Szerinte az erdélyi magyarság lelkiismeretének egyfajta leltározására volna szükség, megvizsgálva, elemezve a hibás illetve felületes adatokat.

Győrffy Gábor írásában azokról a jelentős változásokról olvashatunk, amelyeket az erdélyi magyar sajtó elszenvedett a második világháború után. Az erős szovjet hatások eredményeképpen a teljes nyilvánosság újraszerveződött a kommunista modellnek megfelelően, melyre akkoriban jellemző volt a hatásos propaganda és az információk szigorú ellenőrzése. A független sajtót fokozatosan felváltották az egyetlen pártnak a kiadványai.

Kádár Magor szakdolgozatában egy jól kidolgozott, mélységeiben is megragadott piaci arculatváltásnak az elemzését olvashatjuk a Connex-Vodafone, a "zöldről pirosra" való áttérés esetében. A Connex felvásárlása a Vodafone által egy hatalmas befektetést jelentett a román piac számára, amely nagy mértékben befolyásolta a gazdasági és pénzügyi szférát. Az esettanulmányban végigkövethetjük a brand és az értékek változását a márkán belül, valamint az is kiderül, hogy mi az a cobranding, arculatkampány, stb.

A "Balir Witch Project" az egyike a legfurcsább és legeredetibb alkotásoknak a mozi történelmében. A cikk azokat a paramétereket igyekszik meghatározni amelyek között a mű elhelyezkedik. A szerző, Papp Attila Zsolt, elemzésének alapja öt megközelítési mód képezi, öt lehetséges megközelítési mód, amely vita illetve beszélgetés tárgyává teheti a filmet.

A Fókuszban Jakab Benke Nándor cikke egy körlevél eredményeiről számol be. Pontosabban arról esik szó, hogy különböző szerkesztők szerint melyek azok a témák, amelyekkel nem találkozhatunk az erdélyi magyar sajtóban. Olyan szerkesztők véleményeit olvashatjuk a cikkben, mint Kelemen Attila a Transindex főszerkesztője, Dénes László, a nagyváradi reggeli újság főszerkesztője, Kacsó Sándor a Román televízió magyar adásának főszerkesztője, és mások.

A Me.dok folyóirat kommunikációs szakembereknek, a kommunikáció tudományát elsajátító diákoknak, illetve minden érdeklődőnek tartalmas és hasznos olvasást ígér mind szakdolgozatai, esettanulmányai, illetve kutatási beszámolói, mind pedig az aktualitásnak köszönhetően.


Vissza