Tőrténelem és Filozófia Kar
Filozófiai Tanszékcsoport
Eristikon - Filozófiai diákfolyóirat
| Bara Júlia "Babeş -Bolyai" Tudományegyetem Történelem -Filozófia Kar Történelem - Művészettörténet szak |
| A kolozsvári Egyetemi Könyvtár építéstörténéről |
| Kulcsszavak: 19. és a 20 század fordulójának építészete, városrendezés( urbanisztika), modern építészet, Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, Korb Flóris& Giergl Kálmán, építészeti program, tervpályázat |
| 2006-ban jelent meg, a kolozsvári Alma Mater Könyvkiadó kiadásában, Gheorghe Vais , ismert kolozsvári építész könyve a kolozsvári egyetemi könyvtár építéstörténetéről.1 A könyv szerzője jelenleg a kolozsvári Műszaki Egyetemen tanít. Doktori kutatásainak és több megjelent tanulmányának témája a századforduló Kolozsvárának az építészeti programjai. Jelen könyve szintén ehhez a témakörhöz kapcsolódik, hiszen építészettörténeti és urbanisztikai szempontból egyik jellemző, meghatározó példáját mutatja be az első világháború előtti városi építészeti törekvéseknek. A könyv első részében röviden az intézmény történetét mutatja be. A mai könyvtár -mely Erdély legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye - tulajdonképpen két részből áll: egyik fontos részét képezi az Erdélyi Múzeum- Egyesület könyvtárának anyaga, melyet az Egyesület az 1872-ben alapított egyetem rendelkezésére bocsátott, másik részét az egyetemi könyvtár anyaga. Az egyetem illetve az EME könyvtára kezdetben külön épületekben működött, de a könyvállomány gyarapodásával és gyakorlati szempontból is szükségessé vált egy új, közös épület építése. Az új épület részére a Magyar Oktatásügyi Minisztérium a Mikó (Clinicilor) és az Arany János (Petru Maior) utca sarkán vett meg egy területet, s mivel ez az Arany János tér (ma Lucian Blaga) nyugati részén foglalt helyett, az itten 1906-1907 között felépült könyvtárépület jelentősen hozzájárult a városkép alakulásához is. A szerző bemutatja azokat a terveket, amelyeket 1904-ben, a verseny első periódusában nyújtottak be a kor jelentős építészei: Kesselbauer Ágoston, Kismarty- Lechner Jenő &Warga László, Korb Flóris & Giergl Kálmán, Komor Marcell & Jakab Dezső, Láng Adolf, Orth Ambrus& Somló Emil, Sebestyén Artúr, Villányi János & Hajós Alfréd pályázatát, tervrajzait. Terveiket meghatározza a funkcionalitás, igyekeznek elkülöníteni a múzeum illetve az egyetem állományát magába foglaló épületrészeket, ugyanakkor szem előtt kellett tartsák a rendelkezésre álló területet is. Általában egy belső udvar körül tervezik meg a különböző épületszárnyakat. A homlokzatok a korra jellemző historizáló, illetve a szecessziós építészet jellegzetességeit viselik magukon. A szerző részletesen elemzi a különböző terveket, bemutatja azok jellegzetességeit, hiányosságait. Ezek két csoportba sorolhatóak: egyik részük teljesen mellőzi a szomszédos Arany János teret, másik részük a könyvtár épületének megtervezésekor figyelembe veszi ezt, s a két utca találkozásánál a homlokzat vonalát enyhén meghajlítja. Ez utóbbira jó példa Korb Flóris és Giergl Kálmán( akik a szomszédos Klinikák épületeinek tervezői is) tervrajza, melyen látni lehet, hogy az Arany János tér fele néző homlokzat nem párhuzamosan van kialakítva a térrel, hanem a tér fele "meghajlik", így sokkal jobban érvényesül mind a tér, mind maga az épület. A közoktatási miniszter, Berzeviczy Albert nem tartotta megfelelőnek egyik tervrajzot sem, és újabb pályázatot hirdetett meg. A második pályázati kiírást a Korb Flóris és Giergl Kálmán által elkészült tervrajzok nyerték meg. Előző benyújtott projektjükön kisebb módosításokat hajtottak végre, így egy mind funkcionális, mind alaprajzi szempontból figyelemre méltó tervet készítettek. A homlokzatot a szecesszió által jelentősen befolyásolt historizáló elemek jellemzik. A szecessziós elemek jóval szerényebbek, mint az általuk korábban tervezett épületeknél, ahol domináltak, mivel jóval szerényebb pénzügyi keret állott rendelkezésre az építkezések kivitelezésénél. A belső tér kialakításánál az építészeknek figyelembe kellett venniük a könyvtár igazgatójának, Erdélyi Pálnak, azon kérését is, hogy a különböző termek rendeltetésük szempontjából kövessék a bázeli egyetemi könyvtárat. |
 |
| A kolozsvári egyetemi könyvtár az 1910-es években |
| A terv a kivitelezés során (1906- 1909 között) kisebb módosításokat szenvedett. Nem készültek el például az épület nyugati oldalán, az igazgató és a könyvtárosok részére tervezett lakóépületek. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a könyvek tárolására használt termek, illetve az olvasó rendelkezésére bocsátott termek egymástól elszigetelten helyezkednek el.
Az épület felavatását 1909. május 18-án tartották. Ekkor az épület még csak 252 olvasónak biztosított férőhelyet, ezért a későbbiekben szükségessé vált kibővítése (1931- 34, 1960). |
 |
| A kolozsvári egyetemi könyvtár az 1910-es években |
| A továbbiakban a szerző a kivitelezés részleteit tárgyalja, majd rendeltetésük szempontjából elemzi a különböző belső tereket, kitér művészi értékű részleteire is, stilisztikailag elemezve az épületet. Felhívja a figyelmet azokra a módosításokra, melyet a könyvtár az idők folyamán elszenvedett, valamint néhány mechanikus szerkezetre (felvonók, a könyvek újrakötéséhez használt gépek, stb.), melyeknek némelyikét az itt dolgozók még ma is használják munkájuk könnyítésére. A könyv végén röviden összefoglalja a építészpáros( Korb és Giergl) életművét is. Épületmonográfiája számos, eddig publikálatlan, ismeretlen adatot közöl, mint például a tervpályázat rajzanyagát, korabeli térképeket, számos archív felvételt, képeslapot. A szerző elsőként értékeli a kolozsvári historizáló építészetet, korábban a román nyelvű szakirodalom a XX. század elejének kolozsvári építészetét szinte teljesen mellőzte, sokáig a műemlékvédelem is csak Kolozsvár középkori, gótikus vagy barokk épületeit tekintette műemlékeknek. |
|
1 Gheorghe Vais: Biblioteca Centrală Universitară Cluj 1906- 1909. Editura Alma Mater, Cluj Napoca, 2006. 144 o. +173 ill. back |
| Vissza |